„Rehab a tortán? Jaj de ismerős! Eszembe jutott, a Bumerángban mesélt róla egy lány, aki vendég volt a műsorban!”- mesélte egy taxisofőr egy éjjel, amikor Petrát az egyik műsorvezető társamat vitte haza éppen a Tilos Maratonról.
Én a Bumerángban? Olyan hihetetlen volt számomra. Egy régi álmom vált valóra, hiszen már nagyon régóta a fiúkra ébredünk. Minden reggel velük kezdődik a napunk.
Nagyon vártam már azt a bizonyos reggelt. Előtte éjszaka már alig aludtam. Korábban értünk oda a stúdióba Imre és én. Tényleg meredek csigalépcsőn keresztül lehet lejutni hozzájuk. A műsor szünetében/ a hírek alatt kezet fogtunk velük, és köszöntöttek minket. Banita és Móni is kedvesek voltak velünk. Nemsokára Tilla és Ákos, a KézenFogva Alapítvány ügyvezetője is megérkeztek.
És eljött a perc!
Banita a helyünkre kísért minket. Felkászálódtam a bárszéknek is beillő székbe, és már előttünk is volt a mikrofon. A fiúk, mint számomra már régi kedves ismerősök beszélgettek velünk, és ekkor került szóba az is, hogy egy civil rádióban vezetek műsort. Hihetetlen volt számomra, hogy ezt a beszélgetést az egész országban hallják és hallgatják. Erre volt ékes bizonyíték a taxisofőr felismerése.
A beszélgetés után közös fényképezkedés következett. Majd haza indultunk.
Én csak később tudtam meg, hogy még adásban valaki felkínált számomra egy álláslehetőséget. Ez valami csoda volt nekem, megtört a jég, hiszen már több mint egy éve keresek munkát. Egy ilyen országosan hallgatott műsor kellett ehhez a felajánláshoz.
Szívből köszönöm az élményt és a lehetőséget a KézenFogva Alapítványnak. Sosem felejtem el ezt a hatalmas élményt.
