Váczi Gergővel beszélgettünk a Kézenfogva Alapítványnál. A TV2 műsorvezetője több jótékonysági akcióban részt vett már, a hétvégén pedig lefutotta a városvédő futóverseny, a Vivicittá 10 kilométerét.
Számunkra a fogyatékos emberek életminőségének alakulása a társadalom tükörképe. Blogunkban ismert és elismert emberek véleményét kérdezzük: ők hogyan látják a sérültek helyzetét, lehetőségeit a boldogulásra?
"Sérültnek születni, azzá válni lehet feladat, áldás, szerencsétlenség, kiváltság, átok. S hogy melyik, az az adott sérültet körülvevő embereken, a családon és a társadalmon múlik." (Böszörményi Gyula)
KF.: Gergő, mit gondolsz a fenti idézetről?
V.G.: Nekem ezekről a sorokról az jut eszembe, amit egyszer egy barátom mondott egy fogyatékos kisgyerekről. Együtt sétáltunk és megláttunk egy sérült kisfiút, akit kerekesszékben toltak a hozzátartozói. Mondtam a barátomnak, hogy mennyire sajnálom szegény fiút, aki erre azt válaszolta:- Ő a világ legboldogabb embere, mert azt tapasztalja, hogy mindenki szereti. Nézd, ott van körülötte az egész családja, mindenki, aki fontos neki. Számára ez a helyzet egyáltalán nem lehet olyan rossz, mint amilyennek te gondolod.Tehát nagyon igaz ez az idézet, mindenkinek az emberi kapcsolatai határozzák meg, hogyan éli meg a hétköznapjait.
KF: A KézenFogva Alapítvány 1993 óta dolgozik egy befogadó társadalomért, melyben a fogyatékos emberek képesek méltósággal élni a mindennapjaikat. Neked milyen tapasztalataid vannak a sérült emberek boldogulásáról? Van személyes érintettséged, családod, barátaid vagy ismerősök kapcsán?
V.G.: Barátaim kisfiával történt egy szörnyű tragédia: az óvodában félrenyelt és megfulladt. Újraélesztették, azóta éber kómában van már több mint egy éve. Az orvosok lemondtak róla, de a szülei hazavitték és most otthon ápolják. Mindent megtesznek érte, mert ismerik a gyerekeküket és hisznek benne, hogy fel fog épülni. Keményen küzdenek érte, minden elérhető terápiát alkalmaznak és a kitartó, szerető otthoni ápolás hatására már sokat fejlődött.
Többször forgattam már beteg vagy fogyatékos gyerekek között és sok olyan történettel találkoztam, ami megdolgozza az ember lelkét. Közhelyszerűnek tűnik az a mondat, hogy az egészség a legfontosabb, de amikor az ember közvetlenül tapasztalja a hiányát, akkor rájön, hogy ez az igazság. Megfogalmazhatunk az életünkben olyan problémákat, mint pl. nem elég nagy az autónk, de az igazán fontos dolgok nem ezek. Nekem az a legfontosabb, hogy egészségben, szeretetben fel tudjam nevelni a gyerekeimet.