Emlékszem, amikor a nővérem még a Pető Intézetbe járt, én, a kisebb testvér iszonyúan irigyeltem őket a szuper játékaik miatt! Sokkal jobb volt minden, mint az én ovimban! Sokkal színesebb, sokkal vonzóbb, hívogatóbb volt minden! Annyira szívesen játszottam volna én is az ő játékaikon!
Szerintem a többi ovis társamnak is tetszett volna. Vajon miért nem lehetett minket odavinni hozzájuk egy közös játékra? Azt gondolom, hogy a kicsik gond nélkül megtalálták volna a közös hangot. Volt eset, hogy ők eljöttek hozzánk, de akkor nagyon meg voltak rémülve az idegen helyen és bezárkóztak a maguk kis világába. Ellenben, ha mi mentünk volna oda, akkor a hazai pályán, biztos magabiztosabban mozogtak volna.
Kár, hogy a magyar óvodák és iskolák nem nyitottak az integrációra.
